Az energiacímkék számos értékes információval szolgálnak a termékre vonatkozóan. Vessünk egy közelebbi pillantást a címkén szereplő információkra.

Mi az az EU energiacímke?

Az EU energiacímkéi az Európai Unió által a legtöbb belföldi berendezésre érvényes energiahatékonysági besorolás standardizált rendszere szerint működik. Az első EU-s energiacímke 1994-ben jelent meg. Azóta egyre több és több berendezéskategóriát vezetett be az EU energetikai szabályozása, és a címkéket több alkalommal frissítették. 

Az EU-s energiacímkék fő célja, hogy Európa-szerte kollektíven csökkenteni tudjuk az energiafogyasztást az otthoni berendezések körében. Az energiacímkék a következő két módon nyújtanak segítséget: 

1. Jól áttekinthető összehasonlítási szempontokat biztosít a fogyasztók számára és segít a még energiahatékonyabb termékek kiválasztásában, valamint 

2. Arra ösztönzi a vállalatokat, hogy beruházásokat eszközöljenek az egyre energiahatékonyabb termékek fejlesztésébe. 

Az energiacímkék értékes információkat tartalmaznak, például éves energiafogyasztás, zajszint vagy kapacitás. Ezeken a kis címkéken valójában minden olyan információ röviden összefoglalásra került, amelyet érdemes fontolóra vennie, amikor új szárítógép vásárlását tervezi.

Mi található egy szárítógép energiafogyasztást jelző címkéjén?

Így néz ki a szárítógépek energiafogyasztást jelző EU-s címkéje, a szimbólumok és a számok pedig az alábbiakat jelentik: 

Olvasson tovább a besorolások és számok jelentésének részletes magyarázatához. 

01.

Energiaosztály (A+++ és D között)

A szárítógépeknek nem túl jó a hírnevük az energiahatékonyságot illetően. 

A kondenzációs szárítógépek többsége a B vagy C energiaosztályhoz tartozik, a hőszivattyús szárítógépeké viszont gyakorta eléri az A+ vagy az A++ besorolást. A szellőzővel ellátott szárítógépek nem olyan hatékonyak, mint a kondenzációs és a hőszivattyús modellek.

Az A+++ osztályt 2013 májusában mutatták be, és ugyanezen év novemberében a D energiaosztályú szárítókat ki is tiltották a piacról.  

02.

Éves energiafogyasztás (kWh/év)

A szárítógépek energiahatékonysági címkéjén az éves becsült energiafogyasztás is szerepel. Ez 160 ciklus alapján, teljes és részleges töltet kombinációjára, normál pamut szárítási programra értendő. Ez heti 3 szárítást jelent.

Az Ön egyéni mosási szokásai nagyban befolyásolják a szárítógépe által fogyasztott tényleges energiamennyiséget. Ha azonban megszorozza egy szárítógép éves energiafogyasztását az Ön térségében jellemző, kWh-nkénti áramdíjjal, úgy már hozzávetőlegesen meg tudja becsülni, hogy mennyibe fog kerülni a berendezés egész éves üzemeltetése. 

03.

Szárítógép típusa (gázszellőzésű, elektromos szellőzésű vagy elektromos kondenzációs)

A szárítógépeknek 3 fő típusa kapható: a gázszellőzésű, az elektromos szellőzésű és a kondenzációs.

A szellőztetős modellek a szárítás közben keletkező párás levegőt kívülre vezetik egy szellőzőn keresztül. A kondenzációs szárítógépek viszont egy víztartályban gyűjtik össze a párás levegőből származó nedvességet, és ezt a tartályt üríteni kell. Egyes modellek kifolyótömlőkkel is rendelkeznek.

Ettől az alapvető különbségtől eltekintve egy szárítógép típusnál az energiahatékonyság és az éves energiafogyasztás lehet a legfőbb mérce. 

04.

Ciklus időtartama teljes pamut töltet esetén (perc)

Ez mutatja, hogy mennyi ideig tart, míg befejeződik egy normál pamut szárítási ciklus. Ez a szám a szellőztetős szárítógépeknél alacsonyabb, mivel ezeknél magasabb hőmérséklet keletkezik a kondenzációs modellekhez képest. Azonban valamivel hosszabb ciklusidőtartamuk ellenére a kondenzációs szárítógépek kíméletesebbek a ruhákkal. 

05.

Kapacitás (kg)

Ez azt jelzi, hogy mennyi töltetet képes kezelni szárítógépe egy normál pamut szárítási ciklus alkalmával. A kapacitás a kiválasztott programtól függ.

Ha kíváncsi az egyes programokhoz tartozó pontos kapacitásra, nézzen utána a használati útmutatóban. Amennyiben Beko készüléke van, a hozzá tartozó használati útmutatót  a termékszám megadását követően tudja letölteni. 

06.

Zajszint (dB)

A szárítógépeken lévő energiahatékonysági címkéken a zajbesorolás is szerepel, amely 40 dB (egy csendes könyvtár zajához hasonló) és 80 dB (egy csörgő vezetékes telefon zajához hasonló) közötti lehet A modernebb gépek általában csendesebbek, mivel ezekben olyan zajcsökkentő funkciók vannak, mint a hangszigetelés és a kefe nélküli motor.

07.

Kondenzációs hatékonysági osztály (A–G)

Ez a besorolás azt jelzi, hogy mennyi nedvességet képes a szárító kondenzálni és összegyűjteni. Az alacsonyabb besorolások azt jelentik, hogy a párás levegő egy része a helyiség levegőjébe jut.

A túlzott párásság rossz hatással van az egészségre, arról nem is beszélve, hogy termékeny táptalajt jelent a baktériumok és a penészgomba elszaporodásához. Télen mindez a fűtési költségeket is megnöveli, és hosszú távon az épületeknek sem tesz jót.

A szárítógépeket jól szellőző környezetben kell elhelyezni. Minél alacsonyabb a kondenzációs hatékonysági besorolás, annál többet kell szellőztetni a háztartási helyiséget. 

Miért érdemes odafigyelni az energiahatékonyságra?

Alapvetően két okból: 

1. a háztartás költségvetése miatt, 

2. környezetvédelmi szempontokból. 

Bár igaz, hogy a magasabb energiabesorolású szárítógép általában kicsit drágább, de ezek működtetése kevesebbe kerül. Az Európai Bizottság  szerint, ha egy energiahatékony szárítógépre vált, azzal akár felére csökkentheti energiaszámláit, és a kezdeti ráfordítás pár éven belül megtérül. 

Lehet, hogy elgondolkodik azon, hogy „mégis mi múlik egyetlen szárítógépen”? Egy szárítógép valóban nem változtat semmin, de másokkal együtt már nagy hatás érhető el. Az energiahatékonyság sosem volt fontosabb, mint most, amikor egyre kevesebb az erőforrás, viszont az emberi életeknek a természetre gyakorolt hatása egyre nagyobb.

Ha egész Európában megválnának a régi szárítógépektől, összesen 3,3 TWh (azaz 3.300.000.000 kWh!) áramot lehetne megtakarítani 2020-ra.